
Robert Fulghum könyvét jópár évvel ezelőtt olvastam. Aztán eltűnt az életemből. (Ha valakinek megvan, nagy örömmel kölcsönkérném...)
Még mindig mélységesen egyetértek.
"Ossz meg mindent!
- Legyél fair a játékban!
- Ne üsd meg az embereket!
- Tedd vissza a dolgokat oda, ahonnan elvetted!
- Takaríts el saját magad után!
- Ne vedd el, ami nem a tiéd!
- Mondd, hogy sajnálom, ha megbántottál másokat!
- Moss kezet étkezés előtt!
- Húzd le a WC-t!
- A meleg süti és a hideg tej jó neked.
- Élj kiegyensúlyozott életet: tanulj kicsit, gondolkodj kicsit, rajzolj és fess és énekelj és táncolj és dolgozz kicsit minden nap!
-Pihenj kicsit minden délután!
-Amikor kimész a világba, figyelj a forgalomra, fogd a kezem, és maradj együtt!
-Csodálkozz! Emlékszel a kis magocskára a műanyag pohárban? A gyökerek lefelé, a hajtás felfelé, senki sem tudja hogyan és miért, mégis mindenkinek tetszik.
Az aranyhalak, a hörcsögök, a fehéregerek és a magocskák a pohárban- mind meghalnak, ahogy egyszer mi is.
-És emlékezz a Dick és Jane könyvekre, az első szó, amit megtanultál, mind közül a leghatalmasabb: LÁSS!"
És a folytatás, most már szabad fordításban: Ha veszed ezeket a bölcsességeket, felturbózod felnőttes kifejezésekkel, és beülteted az élet különböző területeire, mind megállják a helyüket. Próbáld csak ki! Vajon jobb világ lenne az, ahol volna idő délutáni szunyókálásra? Na és jutna takaró is. Vagy ahol a világ kormányainak alap hozzáállása lenne, hogy a másét nem vesszük el, és eltakarítunk magunk után?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése