2009. jún. 28.

Kreatív vasárnap. Mersz?

A terápia mellett elindítom a művészeti szekciót is Kreatív Vasárnap címen. És ezt a logot gyártottam hozzá. Remélem tetszik...

A kreatív energia furcsa szerzet. Tűz és víz. Szikra és láng. Aztán csöppekben érkezik, máskor eláraszt, elborít, minden mást félresöpör. És van úgy is, hogy akár egy kiszáradt kút mélyén csak a nyomait lehet megtalálni... valaha valamikor volt itt életet adó víz.

A kreatív energia változik. Örömöt hoz, szenvedélyt. Szeretnénk megszelidíteni, uralni. Mégis önálló akarata van.
Misztérium. Az biztos, hogy a kötöttséget nem tűri. Attól elakad. És amikor elakad, csak tátogunk, mint a szárazra vetett hal.

A teremtő energia változékonyságát képezi itt jellé a Hold. Teremtő erejéhez nem fér kétség. Hiába is próbálnánk uralni, jobban tesszük, ha inkább együtt működünk vele. Azt mondják, mindig csak egy oldalát mutatja felénk. Sötét éjszakákon utat mutat, máskor látszólag elhagy minket. Hagy botorkálni a koromfeketeségben.
Létra vezet hozzá, mely egy fa ágai közül kandikál ki. Emelkedettséget ad, ott a sok buborék pezseg-pezseg. Föl. Föl. Már nem Föld, még nem Ég. Bizonytalan a támaszték, ez a merészek útja.

Mersz kell hozzá, hogy az ismeretlenbe indulj. Mersz, hogy a biztos talajról elrugaszkodj. Mersz, hogy meghalld és hallgass rá. Mersz, hogy használd az erejét. Mersz, hogy megmutasd, mit teremt rajtad keresztül ez a kiismerhetetlen, csodálatos erő.

***

Mersz?
Meghívlak arra, hogy megmutasd a kreatív energia erejét. A csöppeket, a finom patakot, és az elborító áradást. Szóban, képben, alkotásban. Neked mit jelent? Mit csöpögtet, mit áraszt el, mit borít?

6 megjegyzés:

csutkailda írta...

Szeretek Nálad járni! :)))

Kriszta írta...

Csatlakozom az előttem szólóhoz :)

Makay Anikó írta...

Jó dolog, amikor visszajelzéseket kapok tőletek! Köszi és gyertek máskor is! :-)

Hokata írta...

Istenem mennyire igaz, amit írsz, egy alkotó ember érzi ezt igazán.
A fent és a lent, az enyém a világ és az üres méhkas érzése.
Ha ég a láng sok- sok tüzet rakok és a parázsból teszek el az ínséges időkre is, mint az ősemberek, akik őrizték, vigyázták a tüzet, s ha kialudt a láng, a parázsból vegetálok, s várom a villámot. S minden kezdődik előröl…

HEra írta...

Igen... :)
Egy idős kerékpár-műszerész bácsitól hallottam ezt a pár szót, amikor sürgette egy kliense Hát fiam addig nem tudok hozzáfogni, amíg át nem vette a műhelyszagot... :)- később jöttem csak rá hogy ihletre gondolt, a megoldás ihletére.

Kriszta írta...

Nézz be hozzám kérlek szépen :)