2009. jún. 20.

A hazugság tévedés

Jól van. Finomítsunk egy kicsit. A hazugság szóhoz gyakran hozzátapad a szándékosság és a bűntudat érzése vagy inkább feltételezése. Ha megkérdezel bárkit -megtettem jópárszor-, hogy őszinte embernek tartja-e magát, akkor a válasz: igen. Szerintem is: mondjuk így, sokszor igaz. Hiszen arra gondolunk, hogy akik hazugok, azok a szélhámosok és szándékosan akarnak becsapni: bűnözők. Hazudozók még, akiknek egy szavát sem hisszük. Ha kérdez azt sem... Igaz, ehhez kell egy-két súlyosabb tapasztalat...
Hát ilyenek nem vagyunk!!! És a legtöbbünkre tényleg igaz.

És ezzel együtt mégis sokszor van -sajnos túl sokszor-, hogy hazugságban vagyunk. Ennek megfelelően élünk (szenvedünk), és egy idő után nem értjük, miért romlottak el a dolgok. Néha még azt is megkérdőjelezzük, hogy lehetne jobb az élet... Ezeket a hazugságokat nem azért tartjuk fenn, mert ez olyan szuper; hanem azért, mert nincs jobb... vagyis ezt hisszük. Szóval nem bűnözésből, mégcsak nem is szándékosságból, hanem ilyen okokból, mint például

-elhisszük, mert el akarjuk hinni - mert egy gyönyörű, talán régen déldelgetett elképzelésünkbe pont belepasszol (vagyis nagyon egyszerűen... beszopjuk)
Jó dolog hitelt fövenni. A többiek jobbak, mint én vagyok. Nem érdemlem meg.

-örököljük -vannak olyan hazugságok, amelyek generációk óta adódnak tovább
A fiúgyerek értékesebb mint a lány. Hát ezt így kell csinálni. Már a nagyszüleim is rákosok voltak.

-mi magunk gyártjuk le, mondhatnánk: hibás eredményre jutunk- feltételezések, általánosítások és egyéb torzító tényezők eredményeként
Én nem vagyok ilyen. Majd megváltozik. Áááá, most csak rám számíthat.

és már bele is kerültünk a hazugságba tévedésbe. Innentől kezdve nevezhetjük tévedésnek is, mert a szándékosság kérdését az előbb tisztáztuk. Tévedés, mert a valósághoz semmi köze. Ez nagyon hamar ki is derül, amint hajlandók vagyunk a figyelem fényét ráirányítani.
Vacak. Ingovány. Sehová nem vezet. Hogy lehettem ilyen hülye, hogy elhittem... Én ezt eddig miért nem láttam...

Majd következnek további példák is, hogy te ne legyél ilyen hülye... :-)

2 megjegyzés:

Zsolt írta...

Szia:-).Ez mind nagyon szép még akkor is ha az"I-t"rég benőtte már a gaz és az égig érő parlagfű alatt felejtve az Igaz mert minden létre jövőnek egy szó a kulcsa,más nevére rejtve marad valója és ha bármire is egy szónál többet kell,hogy mondj már alakul a gond és válnak a szók szavakká,mondatokká és a magyarázatok tesznek egyre bizonytalanabbá így anyám hiába a világ legszebb elve ha apám tudását velem eltemette bár nyelvükön még bármit mondhatok de tudva mit nem tudok inkább hallgatok és e csöndes zsivajban néha halni vélem amint a mindenség nevet..huncutul hiszen ismer minden nevet:-)

Makay Anikó írta...

Szia Zsolt!

Örülök neked. És ha megengeded, akkor közzé tenném a versedet egy bejegyzésben is, mert annyira teszik!