2010. máj. 19.

A zöld pizsamás rém könyvajánlója

Hát az úgy volt...
hogy a reggeli ásítozással kísérve, még azonmód pizsamában azon merengtem, hogy végül mégiscsak megírom azt a könyvajánlót, amire már hetek óta készülök. Egy meséről.
Ahogyan nyitva volt a teraszajtó és behallatszott a nagy vidám csiripelés, oda is sétáltam az ajtóhoz, hátha van szerencsém meglátni a vidámság forrását. Ott meresztgettem a szememet, és egyszer csak... szabadeséssel lezuhant egy madár.
Puff.
Megijedt.
Én is. Szerencsére haláleset nem történt.
Aztán lassan-lassan összeszedte a tollait, és halálra rémüléséből feltápászkodott.

Mögöttem csak nagy kacagás.
És innentől kezdve nem tudtam én már kidumálni magamat a családom előtt, hogy ... "napok óta esik, és csúszósak az ágak, vagy elszédült a tollászkodásban, hiszen mégiscsak reggel van. Vagy esetleg még nem reggelizett és a vércukor-szintje alacsonyabb a szokásosnál."

Hiába minden erőlködés. A zöld pizsamás rém, rémesen ijesztő. Még a madár is ledől a fáról...

Mesébe illő történet.
De ez nem fog vissza attól, hogy a könyvajánlót megírjam. Itt olvashatod.

3 megjegyzés:

Kriszta írta...

Nagyon izgalmasan hangzik :) teljesen felcsigáztál, imádom a meséket, vagy a meseszerű könyveket. Az utolsó ork. úgy látom trilógia, ebből az első kettőt sikerült megszereznem, Az utolsó tündét még keresem, köszi a könyvajánlót :)

Mammka írta...

Nagyon -nagyon tetszett,ahogy leírtad,szinte átéltem és jót mosolyogtam.:)

Glinda írta...

szemléletesen írsz és szórakoztatóan! Köszi