Hiszen olyan emberekkel fogsz találkozni, akikkel normálisan nem szoktál, mert nem akartál. Olyan dolgokat fogsz csinálni, venni, inni, enni, amelyeket normálisan nem szoktál.
Naná, hogy kilátásban van egy kiadós veszekedés. Ünnepi veszekedés.
Nem az ünnep miatt. Hanem amiatt, mert olyan dolgokat teszel, amit nem akarsz.
Ezt a nem akarást semmi nem enyhítheti. Sőt.
Csak rosszabbá teszi, ha nincsenek meg a karácsonyi díszek dobozai. Vagy a fenyőfatalp. Vagy elúszott a hal.
Hát itt az én karácsonyi listám, arról, hogy mit nem kell megtenni, ha nem esik jól.
-Nem kell a mínuszokban vacogva feldíszítened és villogóvá tenned minden kerti fát, különös tekintettel a fenyőkre. Szerintem a madarak is hálásak lesznek, hogy tudnak aludni a villogásmentességben. Nem kell létrás mikulásokat lógatni az ablakba. Különösen nem kell ebből versenyt rendezni, hogy kié a nagyobb.
-Nem kell meglátogatni Mári nénit, akire amúgy se nyitod az ajtót egész évben. Ki fog bírni egy nappal többet. Ez már nem oszt, nem szoroz, ha úgyis mufurc lennél, csak egy kis udvariassággal igyekeznéd palástolni.
-És nem kell használhatatlan ajándékokba csomagolnod a rossz érzésedet vagy bűntudatodat.
-Nem kell adóssággokba verned magad, csak azért, hogy minél fényesebb legyen a karácsonyod.
-Nem kell egyáltalán ajándékokat sem venned, ha nem esik jól.
-Nem kell felvenned a szűk ünnepi ruhádat, nem kell rosszul érezned magad.
-Nem kell enned a szörnyű, kőkemény és ízetlen bejglikből.
-Nem kell elutaznod sehová, ha nem akarsz.
-És nem kell otthon maradnod sem, ha nem akarsz.
-Ja igen, ki ne felejtsem: nem kell a bugyuta karácsonyi versikés SMS-ekkel bombáznod senkit.
-Nem kell a hagyományokat ápolnod, ha nem akarod.
-Nem kell halálra enned magadat, azt mondogatva, hogy majd koplalok utána.
-Nem kell a karácsonyi traktába beállnod. És az erőszakos kínálásnak is véget vethetsz.
-Nem kell beszuszakolnod magad az éjféli misére, és arra sem, ami este 11-kor kezdődik és "éjféli mise".
-Nem kell mikulássapkában járnod és nem kell műmosolyt ragasztanod.
-Nem kell a gyerekeidnek megtanítanod a példával, hogy a karácsony egy tortúra.
Szóval semmit sem kell, ha nem akarod. Nincs az a szokás vagy hagyomány, ami miatt érdemes lenne rosszul érezned magad. Fellázadhatsz.
És ha ezt tisztáztuk, akkor alapot hoztunk létre ahhoz, hogy akár még jól is érezd magad az ünnepek alatt.
Mert ha a fentiek küzül egyik sem kell, akkor végre észreveheted, hogy szabad vagy.
SZABAD VAGY.
Szabadon dönthetsz, hogy kivel és mikor szeretnél találkozni, ha akarsz egyáltalán. Hogy mit ennél, és mennyit. Szabadon dönthetsz, hogy mi neked az ünnep. És ha szabad vagy, visszakapod a belső békédet, az energiádat, a ragyogásodat.
Egész más lesz így ez az ünnep! Talán még veszekedésből is kevesebb lesz.
De tudod mit, ha akarsz... veszekedj csak. Elvégre szabad vagy.
De tudod mit, ha akarsz... veszekedj csak. Elvégre szabad vagy.
7 megjegyzés:
Jövőre... (Az én házam, az én váram - ha kész lesz.)
Idén még átadom magam a sodrásnak. Pedig mennyire igazad van!
Tegnap például azt vettem észre, hogy mindenki azt várja el, hogy mi menjünk el hozzá a két ünnep között. Csak azt nem veszik észre, hogy egy kétéves, meg egy szoptatós kisbabával elég mókás karácsonyi ünnepekre hivatkozva 500-600 kilométereket megtenni 3 nap alatt... (Mondjuk a nagyi kivétel, neki tényleg vannak előjogai, és ezt szívesen tartom tiszteletben.)
De ígérem, sem világító rénszarvas nem lesz a kertben, és SMS-eket sem küldök :) A bejglit viszont megeszem, mert szeretem :O)
Nyugodalmas ünneplést kívánok!
Köszönöm a felszabadító üzenetet! :)Áldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok!
Köszönöm :)
Nemrég értekeztem a KELLről, mert rájöttem, hogy semmit sem kell. Ünnep egy külön témakör, hiszen minden elvárás mellett még jól is KELL érezni magát:)
Valóban azáltal, ha mi lemondunk a KELLekről, lehetőséget adunk másoknak is lemondani a KELLeikről.
szép ünnepeket!
Szia! Most először bukkantam rá erre a blogra. Érdekes volt a cím, hát megnéztem ;)
Nagy igazságok vannak abban, amit leírtál, engem ugyan nem lepett meg vagy rázott fel, mert én eszerint élek. Volt egy igazán tragikus karácsonyom, amikor végigkoplaltam a 24-ét, mert a konyhában egy stresszes anya készített mindenfélét egy eleve gasztronómiailag túlfűtött vendégségbe indulás előtt. Akkor fogadtam meg, hogy a saját karácsonyaimon lehetőleg paprikás krumplit eszem (a kedvencem) és kész. Béke lesz és nyugalom, nem zabálás és 6féle süti, amikor nekem 2 is sok.
Azt megértem, ha valaki szeret főzőcskézni s valóban roppant jó hangulatú tud lenni egy anya-gyermek sütizés, olyanban is van részem, de magunkra erőszakolni a gasztronómiát, akár a készítést, akár az elfogyasztást, ez annyira elveszi ennek a lényegét...
Viszont a kivilágított fák nekem nagyon tetszenek, persze sose vinném túlzásba, az már pazarlás lenne (eddig sosem világítottam ki semmit, most sem, pedig most már vannak fenyőim :) csak 2 napelemes lámpám vannak a nemlétező kapu két szélén). A kismadarak miatt nem aggódnék, normál helyen (merthogy én zártkertben lakom, a legközelebbi falu 3-4 km-re :)) az utca végig van világítva, az brutálisabb.
Bocsánat, nem erősségem a tömör megfogalmazás és sok gondolatom van...
Üdv mindenkinek!
csigaszabo, az a jövő sosem jön el, ha te nem választod. Nem veszik észre, ha nem mondod. Vagy bele sem gondolnak.
Szerintem azt érdemes bevállalni, ami jószívvel megy. A többit pedig elhagyni.
Palkó, bemka, Szemkép, örülök!
ShiNIN, szeretem a regényeket is olvasni! Gyere máskor is!
Milyen igazad van! Békés, áldott és boldog ünnepet kívánok!
Megjegyzés küldése