Kutyu-Li mester karácsonyi üdvözlete

Az élet jó. Mi van vacsorára?

***

Jó, akkor kifejtem egy kicsit bővebben. Én vagyok az, aki ráérek üdvözletet írni, mert mindenki a környezetemben gőzerővel készül  a karácsonyra: szeretetet ünnepelni.

A magam részéről inkább velős csontot ünnepelnék, mert ahogy látom, azt ünneplik az emberek olyan nagyon, amiből kevés van. Ha mindenkinek tele lenne gyémánnttal a hátsó kertje, nem lenne olyan nagy szám gyémántot találni.
Kíváncsi vagyok, ha tényleg tele lennének szeretettel minden nap, nem csak egy évben egyszer,  akarnák-e ünnepelni...?  Vagy pedig minden nap ünnepelnének,  és boldogan repesne a lelkük?  Érdekes lenne. Örülnének a napsütésnek, az esőnek. Örülnének egymásnak. Szeretettel szólnának egymáshoz, és úgy is gondolnák.

Addig is én itt vagyok példának. Nem mintha példának készültem volna. Csak egyszerűen jó. Jó szeretni.

A magam részéről szeretetből egyáltalán nincs hiányom, de  a kutyabogyók és konzervek világában... egy kis velős csont... hát  inkább azt kellene ünnepelni...

Mondom, nincs hiányom szeretetből, ezt élem reggeltől estig. Feltétel nélkül. Nincs ezen mit magyarázni. Örülök az életnek. Szeretem. Majd kiugrom a bőrömből egy kis simogatásért, sétáért. Örömmel kergetem a madarakat. Beleugatok a postás fülébe. Meg a vízóraleolvasóéba. Az övébe különösen, mert hosszú bottal jár... az a bot azért bosszant egy kicsit. Jól van, nekem is vannak kihívásaim...
Minden fülvakargatásért hálás vagyok. Imádok aludni, bekuckózni a házamba. És aztán óriási nyújtózkodással készülök minden kalandra.

Az élet jó.
Szeretem. Ismerem minden villanyoszlop illatát a környéken, de ráadásul beleszagolok minden barátom fenekébe is.  Azok az illatok!
Na és azt autózás... hát az mekkora szerelem. Ha már az autóban nem ülhetek mindig,  akkor legalább alatta... A motor duruzsolása...  ó, nagyon szeretem. Mindegy is, csak menjünk valahová.

Az élet jó.


Mi van vacsorára?

***

Szóval szerintem, ha hiányod van szeretetből, és/vagy nincs kivel ünnepelned, vagy nem tetszik az ünneplés, vagy nem jó ajándékot kaptál, vagy  esetleg nem kaptál egyáltalán,  és  bármelyik miatt szerencsétlennek érzed magad... keress egy kis szőrös állatot.
Megmutatja neked a lényeget.
Igen, igazad van, lehet nem szőrös is... de a szőrösöket mégiscsak finomabb simogatni.

Ott a fülek tövénél... meg egy kicsit jobbra... meg balra... most kicsit lejjebb...

Szeretettel, KUTYU-LI

Lélek Fényesítő utazások- könyv

Örömmel osztom meg veletek, hogy megjelent a Lélek Fényesítő utazások című könyvem.

Ritka kincs, amikor az eredethez térhetünk vissza.

Ahhoz, amikor a megértés, a tapasztalat születik. Amikor még nem kerül rá semmilyen körítés, semmilyen mese. Olyan tiszta, egyszerű, áttetsző esszencia, amit ha valaki “megkóstolt”, mindig is keresni fogja.

Ebből az esszenciából született ez a könyv. A kliensek önmagára ébredésének esszenciája. Olyan nekem, mint egy csodálatos drágakő.

Élő beszámoló. Napról napra bővül a tapasztalat. Mint amikor a drágakő újabb és újabb árnyalatát fedezzük fel. Megszűnik a terápia, kliens és terapeuta, marad az újra és újraszülető kíváncsiság, és a vágy, hogy megosszuk a tapasztalatokat és felismeréseket.

Mit is írhatnék még róla, hiszen van már róla rövid bemutatás és hosszabb. Beleolvashatsz és megrendelheted.
Örömmel veszem a kérdéseket és a véleményeket.

Könnyű, vidám és boldog

Könnyű, vidám és boldog. Legyen ilyen az ünnep! Ezt kívánom magamnak, és ha szeretnél te is ilyet, akkor neked is.

Mert szeretnék neked olyan ünnepet, ami neked jó. De tényleg. És én honnan is tudhatnám, hogy neked mi a jó?

De tényleg. 

Van, aki imádja a drámákat az életében. A hatalmas veszekedéseket, a hatamas kibéküléseket. Akkor érzi, hogy ÉL. 

Tényleg. Sokfélék vagyunk. 

Hát mit is kívánhatnék, ami mindenkinek jó, és a szavak mögött igazi tartalom is van?

Nem is tudom. Az egyetlen, amiben biztos lehetek, hogy mit kívánhatnék magamnak. Furcsa, de így van.

Hát akkor? Kívánjak magamnak? És ha tetszik neked, szívesen kívánom neked is.

Tehát, ha azt kívánhatnám neked is, amit magamnak, akkor ezt kívánnám:

Kívánom, hogy a szavaid azt mondják, amit gondolsz. 

Kívánom, hogy tudjál  jó dolgokat gondolni. 

Kívánom, hogy érezd jól magad a bőrödben.

Kívánom, hogy "a körülmények" ne legyen akadálya annak, hogy a valódi lényed lehess. 

Kívánom, hogy az embereket, akikkel majd találkozol, ne használd kifogásnak arra, hogy saját Magadtól elvágd magadat. Mert ha te Magad a "helyeden vagy", úgyis csak akkor 

1. érzed jól magad igazán

2. és akkor tudsz bármit is adni a másiknak... Magadból.

És akkor minden könnyű, vidám és boldog. Legyen így!

Ünneprontó veszekedés

Itt az ideje, igaz?

Hiszen olyan emberekkel fogsz  találkozni, akikkel normálisan nem szoktál, mert nem akartál. Olyan dolgokat fogsz csinálni, venni, inni, enni, amelyeket normálisan nem szoktál.

Naná, hogy kilátásban van egy kiadós veszekedés. Ünnepi veszekedés.

Nem az ünnep miatt. Hanem amiatt, mert olyan dolgokat teszel, amit nem akarsz.

Ezt a nem akarást semmi nem enyhítheti. Sőt.

Csak rosszabbá teszi, ha nincsenek meg a karácsonyi díszek dobozai. Vagy a fenyőfatalp. Vagy elúszott a hal.

Hát itt az én karácsonyi listám, arról, hogy mit nem kell megtenni, ha nem esik jól.

-Nem kell a mínuszokban vacogva feldíszítened és villogóvá tenned minden kerti fát, különös tekintettel a fenyőkre.  Szerintem a madarak is hálásak lesznek, hogy tudnak aludni a villogásmentességben. Nem kell létrás mikulásokat lógatni az ablakba. Különösen nem kell ebből versenyt rendezni, hogy kié a nagyobb. 

-Nem kell meglátogatni Mári nénit, akire amúgy se nyitod az ajtót egész évben. Ki fog bírni egy nappal többet. Ez már nem oszt, nem szoroz, ha úgyis mufurc lennél, csak egy kis udvariassággal igyekeznéd palástolni. 

-És nem kell használhatatlan ajándékokba csomagolnod a rossz érzésedet vagy bűntudatodat.

-Nem kell adóssággokba verned magad, csak azért, hogy minél fényesebb legyen a karácsonyod.

-Nem kell egyáltalán ajándékokat sem venned, ha nem esik jól.

-Nem kell felvenned a szűk ünnepi ruhádat, nem kell rosszul érezned magad.

-Nem kell enned a szörnyű, kőkemény és ízetlen bejglikből.

-Nem kell elutaznod sehová, ha nem akarsz.

-És nem kell otthon maradnod sem, ha nem akarsz. 

-Ja igen, ki ne felejtsem: nem kell a bugyuta karácsonyi versikés SMS-ekkel bombáznod senkit. 

-Nem kell a hagyományokat ápolnod, ha nem akarod.

-Nem kell halálra enned magadat, azt mondogatva, hogy majd koplalok utána.

-Nem kell a karácsonyi traktába beállnod. És az erőszakos kínálásnak is véget vethetsz.

-Nem kell beszuszakolnod magad az éjféli misére, és arra sem, ami este 11-kor kezdődik és "éjféli mise".

-Nem kell mikulássapkában járnod és nem kell műmosolyt ragasztanod.

-Nem kell a gyerekeidnek megtanítanod a példával, hogy a karácsony egy tortúra.

Szóval semmit sem kell, ha nem akarod. Nincs az a szokás vagy hagyomány, ami miatt érdemes lenne rosszul érezned magad. Fellázadhatsz.

És ha ezt tisztáztuk, akkor alapot hoztunk létre ahhoz, hogy akár még jól is érezd magad az ünnepek alatt.

Mert ha a fentiek küzül egyik sem kell, akkor végre észreveheted, hogy szabad vagy.

SZABAD VAGY. 

Szabadon dönthetsz, hogy kivel és mikor szeretnél találkozni, ha akarsz egyáltalán. Hogy mit ennél, és mennyit. Szabadon dönthetsz, hogy mi neked az ünnep. És ha szabad vagy, visszakapod a belső békédet, az energiádat, a ragyogásodat. 

Egész más lesz így ez az ünnep! Talán még veszekedésből is kevesebb lesz.
De tudod mit, ha akarsz... veszekedj csak. Elvégre szabad vagy.

Karácsonyi lista

Mostanában, amikor az utolsó ajándékvásárlási lázban rohannak az emberek piacról plázába, a plázából fenyőárushoz, és listákkal a kezükben, gondoktól mélyülő ráncokkal az arcukon... ráadásul lelkiismeret-furdalással küszködve, hogy hát mégiscsak a szeretet...hogy lesz ebből tökéletes ünnep?

Háát. Sehogy.
Mert valami odaég. Vagy elfelejtődött. Vagy valaki beszólt neked. Vagy ronda az ajándék. Vagy megígérte, de mégsem úgy van... Csalódás...
Szóval szeretném levenni rólad a terhet.
Sehogy. Nem lesz tökéletes. De attól még jól érezheted magad.
Sőt! Erre invitállak:

Ilyenkor ugyanis mégiscsak alapvetően egy születésnapot ünnepelünk.
Jézusét. Máshol a Fény születésének, a Szeretetnek mondják. Mindegyik igaz. Egy a lényege.
És ha van kedved velem együtt belegondolni, akkor gyere velem egy pár gondolat erejéig...

Ha én lennék Jézus, és a világ egy jelentős része az én születésnapomat akarná ünnepelni, akkor én minek örülnék?
Kellene nekem, hogy fenyőfákat villanyozzanak? Hogy ajándékokat vegyenek (nem nekem, hanem egymásnak...)? Hogy halat egyenek?
Nem nagyon. Pontosabban egyáltalán nem. Éppen ezért -hiszen én nem kérnék ilyesmit- nem is sajnálkoznék azon, hogy ha nem jut fenyőfa, szaloncukor, vagy zenélő-fenekét-billegető mikulás. Szívtelen lennék? Dehogy is. Csak nem várnám el. Éppen ezért nem csinálnék össznépi kitalálósdit sem abból, hogy mások találják ki,  az egyszer látott rokon minek örülne. Nem várnék el színjátékokat, hogy mennyire szeretjük egymást, és fontos a másik... Nem várnám el, hogy most az egyszer telezabálja magát bárki is, mert nem lennék az emésztést-könnyítő-gyógyszer-gyártók pártján sem.

Aminek én örülnék... az az lenne, hogy az emberek harmóniába, békébe kerüljenek magukkal. De még ezt sem várnám el tőlük. Szóval, aminek én örülnék, hogy érezzék jól magukat a bőrükben, hogy örüljenek. Annak nagyon tudnék örülni. Az öröm csodálatos energia. Azt szívesen látnám az arcokon.
És tisztában lennék azzal, hogy mindenki más, ezért másnak örül. Van, amit lehet ajándéknak hívni, van amit nem.  Az öröm lenne a lényeg.
Ha ehhez kell egy feldíszített fenyőfa, azt is elfogadnám. Ha nem, az is rendben lenne. Örülnék neki, ha az a sok-sok ember, aki a születésnapomat ünnepeli, emlékezne rá, hogy az öröm a lényeg. Mint amikor én megszülettem Jézusként. Öröm volt az is.

Szóval, ha Jézus lennék, így gondolnám.
Ugyan nem vagyok Jézus, a gondolatmenet tetszik.
És emiatt az én karácsonyi listámon az szerepel, ami saját magamnak okoz örömöt.
(Önzőség? Ó, akár ezt is mondhatod.)
Az én listám... úgy tűnik ki fog tartani nemcsak 3 napra, hanem egész évre... némelyik tétele még tovább is. Mind örömöt ad.

Az öröm pedig csodálatos energia.
És örülnék, ha te is megtalálnád, ami neked okoz örömöt.
Mert én ki nem találhatom... helyetted.
Mert ha még ki is tudnám találni, el nem venném tőled a rátalálás örömét.

Boldog ünnepeket!

Ünnepelni az életet

Will Hoffman filmje a pillanatról, és az élet ünnepléséről.
Érdekes, hogy pont a tegnapi bejegyzéshez kapcsolódik...

Mit jelent egy pillanat?





Köszönöm, hogy megosztottad velem ezt a néhány visszahozhatatalan pillanatot.