2011. jan. 12.

Boldogságajánló


"Egyedül akkor szenvedünk, amikor a gondolat, amiben hiszünk, ellentétben áll a Realitással."

A gyerekek, akik az ágy alatt lakó szörnytől félnek...
Vagy a felnőttek, akik a betörőtől, aki kirabolja majd őket...
Az egészségesek, akik a vírusfertőzéstől rettegnek...
Vagy a gazdagok, akik a vagyonuk elvesztésétől remegnek...
A szegények, akik a jövőtől félnek...

Mind-mind egy-egy gondolat. Amitől az ember gyomra görcsbe szorul, stresszeli magát, bekap néhány falatot, meg még néhényat, na jó... sokat... vagy elkezd terveket gyártani, majd a terveket megvalósítani, hogy hogyan védje meg magát a szörnytől, a betörőtől, a vírusoktól, a veszteségtől, a jövőtől...

és ezáltal egyre inkább elzárja magát az Élettől.

Pedig a szörnyet nem találjuk. A betörő az újságból való. A vírus valahol a Földgolyó másik felén alszik. A veszteség is  jövőben lakik. A jövő pedig... akárhogy keressük, sehol sincs. 

"Ha azt akarod, hogy a realitás más legyen, mint ami valójában, akkor akár megpróbálhatsz megtanítani egy macskát az ugatásra. Próbálod, próbálod, és a végén a macska rád néz, és ezt mondja: Miaááuu. Megváltoztatni a realitást, mássá tenni, mint ami -reménytelen."

Pedig naponta ütközünk reménytelen csatákba, 
amikor attól szenvedünk, mert a gyerekünk nem olyan, mint...
a férjünknek /feleségünknek ezt vagy azt kellene tennie...
az anyánknak/apánknak ilyennek kellene lennie...

és a reménytelen csaták folytatódnak... belül. Talán még akkor is, amikor már az illető teste régen a temetőben pihen... mi még mindig csatázunk. Ráadásul tudjuk, hogy nem kellene. Ettől még rosszabb, és most már magunkra is haragszunk. 

Igen haragszunk.
A világra, mert nem olyan.
A benne lakókra, mert nem úgy viselkednek.
Magunkra, mert nem vagyunk olyanok.

Szóval ádáz csatákat vívunk.

És most itt a mindennapi csaták közepette, arra hívlak, hogy állj meg egy pillanatra.
Neked kivel van bajod?
És mi az?

(le is írhatod, vegyél elő egy lapot... én itt várlak vissza)

És ki, vagy mi lennél ezek nélkül a gondolatok nélkül? Hogyan éreznéd magad a bőrödben?
Békésebb? Szabadabb?
Vidámabb? Boldogabb? 
Könnyedebb? Energikusabb?

Vicces ugye? Csak egy pár gondolat. Mégis mekkora erejük van. 
És ha lekerülne rólad az erejük?

Itt a módszer: Byron Katie- Négy kérdés című könyve egyedül is alkalmazható. Papírra és tollra van szükséged, és arra, hogy hajlandó legyél megvizsgálni azt, ami rabságban tart.  Ettől könnyebb munka nincs is. Négy kérdés. 
És a válaszok?  Megváltoztatják az életed. A négy kérdés, az elvenedbe vág. Olyan pontosan, mint egy lézerkés. 

1 megjegyzés:

boros1124 írta...

Szerintem nem árt, ha van egy kis félelem. Ez löki az embert előre. Ha nincs félelem nincs cél. Ha a gazdag ember fél attól, hogy elveszíti a pénzét, akkor az törekedni fog a biztonságra. Félelem nélkül ezt nem tenné. De aki kételkedik annak itt egy nagyon jó példa, ami szemlélteti, hogy a félelem nem rossz, inkább motiváló, de a legjobb ha megnyugtatja magát az ember néha:
http://www.konyv-konyvek.hu/terhesseg_felelem_nelkul_clayton_fischbein_weckl