2010. dec. 22.

Karácsonyi lista

Mostanában, amikor az utolsó ajándékvásárlási lázban rohannak az emberek piacról plázába, a plázából fenyőárushoz, és listákkal a kezükben, gondoktól mélyülő ráncokkal az arcukon... ráadásul lelkiismeret-furdalással küszködve, hogy hát mégiscsak a szeretet...hogy lesz ebből tökéletes ünnep?

Háát. Sehogy.
Mert valami odaég. Vagy elfelejtődött. Vagy valaki beszólt neked. Vagy ronda az ajándék. Vagy megígérte, de mégsem úgy van... Csalódás...
Szóval szeretném levenni rólad a terhet.
Sehogy. Nem lesz tökéletes. De attól még jól érezheted magad.
Sőt! Erre invitállak:

Ilyenkor ugyanis mégiscsak alapvetően egy születésnapot ünnepelünk.
Jézusét. Máshol a Fény születésének, a Szeretetnek mondják. Mindegyik igaz. Egy a lényege.
És ha van kedved velem együtt belegondolni, akkor gyere velem egy pár gondolat erejéig...

Ha én lennék Jézus, és a világ egy jelentős része az én születésnapomat akarná ünnepelni, akkor én minek örülnék?
Kellene nekem, hogy fenyőfákat villanyozzanak? Hogy ajándékokat vegyenek (nem nekem, hanem egymásnak...)? Hogy halat egyenek?
Nem nagyon. Pontosabban egyáltalán nem. Éppen ezért -hiszen én nem kérnék ilyesmit- nem is sajnálkoznék azon, hogy ha nem jut fenyőfa, szaloncukor, vagy zenélő-fenekét-billegető mikulás. Szívtelen lennék? Dehogy is. Csak nem várnám el. Éppen ezért nem csinálnék össznépi kitalálósdit sem abból, hogy mások találják ki,  az egyszer látott rokon minek örülne. Nem várnék el színjátékokat, hogy mennyire szeretjük egymást, és fontos a másik... Nem várnám el, hogy most az egyszer telezabálja magát bárki is, mert nem lennék az emésztést-könnyítő-gyógyszer-gyártók pártján sem.

Aminek én örülnék... az az lenne, hogy az emberek harmóniába, békébe kerüljenek magukkal. De még ezt sem várnám el tőlük. Szóval, aminek én örülnék, hogy érezzék jól magukat a bőrükben, hogy örüljenek. Annak nagyon tudnék örülni. Az öröm csodálatos energia. Azt szívesen látnám az arcokon.
És tisztában lennék azzal, hogy mindenki más, ezért másnak örül. Van, amit lehet ajándéknak hívni, van amit nem.  Az öröm lenne a lényeg.
Ha ehhez kell egy feldíszített fenyőfa, azt is elfogadnám. Ha nem, az is rendben lenne. Örülnék neki, ha az a sok-sok ember, aki a születésnapomat ünnepeli, emlékezne rá, hogy az öröm a lényeg. Mint amikor én megszülettem Jézusként. Öröm volt az is.

Szóval, ha Jézus lennék, így gondolnám.
Ugyan nem vagyok Jézus, a gondolatmenet tetszik.
És emiatt az én karácsonyi listámon az szerepel, ami saját magamnak okoz örömöt.
(Önzőség? Ó, akár ezt is mondhatod.)
Az én listám... úgy tűnik ki fog tartani nemcsak 3 napra, hanem egész évre... némelyik tétele még tovább is. Mind örömöt ad.

Az öröm pedig csodálatos energia.
És örülnék, ha te is megtalálnád, ami neked okoz örömöt.
Mert én ki nem találhatom... helyetted.
Mert ha még ki is tudnám találni, el nem venném tőled a rátalálás örömét.

Boldog ünnepeket!

13 megjegyzés:

Monaline írta...

Köszönöm,ez jól esett!Neked is Boldogat!:)

Dorkadesign írta...

Köszönöm!!!! Nagy boldogság volt olvasni soraidat, Köszönöm!
Úgy legyen: legyen Neked, mindnyájunknak boldog, nyugalmas, elfogadó ez a hétvége, és az utána jövő idők!

Aledi írta...

Ó, nagyon egyetértek minden soroddal. És nem, nem vagy önző. Én is úgy gondolom, hogy akkor tesszük a legjobbat a környezetünkkel, ha mi magunk jól érezzük magunkat, hiszen a boldog ember boldogságot sugároz. Nincs annál szomorúbb, mint a mártír anya szemrehányó tekintete, amiért nem vagy elég hálás, hogy megteremtette a "tökéletes" ünnepet. Ne legyen tökéletes, jó legyen, nyugodt legyen, mosolygós legyen. Boldog ünnepet neked is!

L.Julcsi írta...

Boldog ünnepeket :)

Kökörcsin írta...

Igen, ettől már a készülődés is igazi várakozás, nem homlokráncolós és izzadságszagú.
Ilyen igazi Karácsonyt kívánok én is neked, nevetésekkel, beszélgetéssel, játékkal. Eszter

Kriszta írta...

Csatlakozom az előttem szólókhoz, osztom a véleményed én is. Így kívánok neked örömökben gazdag békés ünnepeket!

Mammka írta...

Igen....Köszönöm!
Mi,emberek,valahol teljesen elvesztettük az Igazi Ünnepet....Iszonyú nehéz visszacsinálni.Ó,magamban már rendben van,de a többiekkel....Hogyan értessem meg? És itt elsősorban nem a szűk családomra gondolok.
EGYMÁSSAL megajándékozni egymást---Na,ez az,ami a legtöbb embernek nem megy.Talán eszébe se jut....

Glinda írta...

Annyira hiányzott már az írásod!Igaz és mély - nekem ez az első, hogy hosszú idő óta nem kerülget az idegbaj a karácsonyi előkészületekkel.
" Az öröm virágait neked kell megkeresned" - én már tudom ezt. Ha bennem béke van, a családomban is az lesz. A maximalizmus meg kell a fenének :)
Kegyelemmel teljes ünnepet Neked!

Makay Anikó írta...

Örülök, hogy megérintett benneteket ez a gondolatmenet! :-)
Köszönöm Mindannyiótoknak!

Mammka, az én környezetemben a többségnek megkönnyebbülést hozott ez a hozzáállás. És nem titok, volt, aki halálosan megsértődött...

Korábban ebben is törekedtem volna a tökéletes megoldásra. he-he-he.
Manapság megértettem és
elfogadtam, hogy nem dolgom megértetni mindenkivel. És nem dolgom kiszolgálni sem a színjátékokat. :-))

Colette írta...

Így legyen Anikó, tiszta szívemből kívánom... áldás minden szavad... köszönöm, hogy olvashatlak, ismerhetlek:-)

LARION írta...

Boldog Karácsonyt, Anikó !!!!!!!!!

Colette írta...

Fényesség és öröm töltse el szíved ezen az éjszakán és kísérje minden napodat a következő esztendőben.
Párodnak is ezt kívánom:-)
Ölellek benneteket: Colette

Makay Anikó írta...

Köszönöm!