2010. jún. 3.

Minden nap számít

Vannak nyilvánvaló napok, amelyek számítanak. Amikor egy gyermek születni kíván... és számoljuk az idejét.
Amikor egy nyaralás napjai meg vannak számlálva.
Vagy a karácsonyt várjuk.
Most nem azokról beszélek.
Azok piros betűsek a naptárban vagy a szívünkben, és ettől sok-sok figyelmet kapnak.

Hanem... most azokról a napokról van szó, amelyek csak úgy mennek. Észrevétlenül. Mert egyik a másik után egyforma. Mert már megint reggel van, mert már megint este. Mert a hajnal és este összemosódik, és le kellene szokni a dohányzásról, vagy leadni azt a pár kilót, meg elmenni végre jógaórára... és a kutya megint összetrappolta a virágágyást.
Szóval ezek a napok is számítanak. A keserűek, az unalmasak, a 'csaklegyektúlrajtaegyszer' napok.

Ezek sem hozhatók vissza. Egyszeriek és megismételhetetlenek. Egyszer adatnak az életünkben. Azokkal az emberekkel, akikkel találkozunk megismételhetetlenül különleges találkozásban van részünk. Jót tesznek velünk vagy rosszat, visszahozhatatlanul egyedi találkozások.

Ha minden pillanatban tudatában volnánk ennek a különlegességnek, akkor másképpen élnénk?
Többet ünnepelnénk ezeket a megismételhetetlen pillanatokat? Jobban megnéznénk őket magunknak?
Megállnánk, hogy beszívjuk az illatukat? Többször néznénk napfelkeltét?
Vagy belenéznénk mélyen a veszekedő főnökünk szemébe, mert egy megismételhetetlen pillanatot osztunk meg egymással?
Talán nem mesélnénk újra és újra azokat régi, unalomig csépelt és ezáltal ki nem fakuló sztorikat, mert mindig lenne egy friss, egy új, egy mai, egy megismételhetetlen csoda.

Talán több figyelmet kapna az a mai nap. És a figyelemtől talán meg is színesedne. Volnának a piros betűsök mellett kékek és zöldek és rózsaszínek, narancsosak és mályvaszínűek. 8 évesen is 28 évesen is. 108 évesen is.
Tudnánk, hogy minden nap számít.

***
És akkor kiderülhetne, hogy mit keres az illusztrációban itt két barack? Vagy narancs? :-))

6 megjegyzés:

Tímel írta...

Olyan szép is lenne, ha ezt tudnám tenni minden nap, tudatosan...van hová fejlődnöm :)
Egy-egy pillanat megfog minden nap, és tudom, ez is egyedi, de még nem mind a 24 óra...

Feszter írta...

mert ez egy narancsbarack színú nap ;) tetszik!

Makay Anikó írta...

Tímel, akkor te már tudod a titkát. A többi már "csak" gyakorlás kérdése.
:-) Vagyunk még egy páran ezen az úton.
Kökörcsin, jó ötlet. :-)

LARION írta...

Hát igen..., amikor nem óvatosan-lábujjhegyen éljük meg a mindennapokat, életünket, mert túl rövid ahhoz, hogy eltékozoljuk az ajándék pillanatait.....igyekszem már egy jó ideje megfogni és beleégetni az agyamba mindezt.....és ünnepelni szeretem az életet a hétköznapokon is....kivéve, mikor lerángatnak olykor a földi démonok és elirigylik a röpködéseket........ :)))

Happyman írta...

Beleneztem ma egy embertarsam szemebe, aki eppen radobbent es atelte elete legnagyobb hazugsagat, a fajdalom majd szettepte. Amikor mar fajdalomra sem mardt ero es feladott mindent - felragyogott a csoda ebben a szemben es en csak sirtam, sirtam es sirtam. Csak egy egyszeru nap volt es egy szandek (ima) - "szabadsagra vagyom"

Abile írta...

Erről eszembe jutott egy idézet a Kung Fu Panda című rajzfilmből, amit azóta is sokszor elmondok magamban... bár még nem elégszer...

"A tegnap már történelem, a holnap még rejtelem, de a ma adomány. Becsüld a jelent, mert jót jelent.

Kung Fu Panda"